Börzsönyi ebike kaland

Börzsönyi ebike kaland

Szóval az úgy volt, hogy Anti a szülinapjára kapott egy wellness ajándékutalványt az édesanyjától, ami nekünk azt jelentette, hogy két napra világgá mehetünk a nem túl távoli Börzsönybe.

Igyekeztünk úgy időpontot választani, amikor még nem vagyunk elhavazva ebike túrákkal, de már kellemes idő van, hogy mindenképp bringázhassunk a miniszabi alatt. Május kegyes hozzánk, tehát úgy döntöttünk, hogy egyenesen ebike-kal is megyünk a hotelbe. Aki tett már több napos kerékpáros túrát, az ismeri a dilemmát ilyenkor: mit csomagoljak egy darab hátizsákba?! 🙂 Mivel az uticél egy négycsillagos wellness hotel volt, ezért vinni kellett “szép” ruhát is, fürdőcuccot is és természetesen bringázáshoz alkalmas ruházatot is. Meg akksi töltőt. Meg szerszámot. Meg kutyafülét.

A pakolás végül jól sikerült, így fejenként megúsztuk olyan tíz kiló cuccal, ami elhanyagolható teher, ha van elektromos rásegítés a kerékpárodon.

Átkompoztunk tehát Nagymarosra és irány Kóspallag-Nagyirtáspuszta! Mivel nem szeretjük a már bevált megoldásokat, ha kerékpározásról van szó, ezért mindössze kétszer tévedtünk el odafele. (Jótanács: soha ne használjátok navigációra a mapy.cz alkalmazást! Iszonyat jól összerakott alkalmazás egyébként, szeretjük, de erre alkalmatlan még.) Egyszer full zsákutcába jutottunk, egyszer pedig tuti, hogy valami magánbirtokra tévedtünk, én már azt vizionáltam, hogy mindjárt jönnek a dühösen acsargó juhászkutyák és széttépnek…szerencsére ehelyett csak megriadt őzekkel találkoztunk és nagyon szép erdei utakkal. Így jutottunk el Törökmezőre, ahol pihegtünk egyet. Megnéztük az ott található mini-állatparkot, ittunk egy kólát (más is észrevette már, milyen rossz íze van már a kóláknak? Vagy csak én öregszem?), nyaltunk egy fagyit, gyönyörködtünk a helyben és tovább indultunk Kóspallag felé közúton. Ez a szakasz kötelező kerékpáros útvonal, nagyon kevés az autó, az út kiemelkedő minőségű és csodaszép. 

Kóspallagról egy forgalom elől elzárt aszfaltos úton lehet eljutni a Szent Orbán Erdei  hotelig (https://szentorban.hu/), szintén kötelező egyszer végig tekerni, egyrészt nagyon kellemesen járható, enyhe emelkedésű út, másrészt csodahelyeken és csodahelyekre vezet.

A hotel egy fantasztikus nagy tisztás közepén fekszik, nincs körülötte más, csak az erdő, térerő nulla, szóval a kikapcsolódás garantált. Van fedett kerékpártárolója és ebike töltőállomása is. Nagyon menő!

Az igazi kalandtúra másnap következett, reggeli után indultunk útnak. Sütött a Nap, rövidujjas, rövidnadrágos idő volt, a telefon jóslata szerint pedig délután négy óráig nem számíthattunk esőre…hahaha. 

Nagyirtáspuszta és környéke nagyszerű kiindulópont mind gyalogosan kirándulóknak, mind kerékpárosoknak. Nagyszerű, informatív táblák, turistajelzések, gyönyörűen karban tartott ösvények. És a kisvasút. A Börzsönyt behálózza a kisvasút-hálózat, érdemes kipróbálni egy kirándulás alkalmával! Viszont amit mindenképpen meg kell jegyezzek, hogy a mondás, miszerint a járt utat járatlanra le ne cseréld! teljes mértékben helytálló errefelé. Mert mi mindig kinéztünk egy rövidebb utat…ennek eredményeképpen igen kalandosan jutottunk csak fel a Nagy-Hideg-hegyre. El kell mondjam, az ebike nagyon jól megy emelkedőkön, igen extrém emelkedőkön is, ezt kipróbáltuk. Mi ennek ellenére találtunk olyan utakat, ahol egyszerűen már ez a megoldás sem működött, tolni kellett. Sokat. Meredeken. Felfelé.

De végül felértünk és irtó nagy szerencsénkre a turistaház nyitva volt és finom babgulyást is ehettünk. Amíg mi töltődtünk és egy kedves kéktúrázóval sztorizgattunk, alattunk, mellettünk elvonult a vihar. Mi pedig mit sem sejtve elkezdtünk lefelé ereszkedni Királyrét felé, hogy onnan kanyarodjunk vissza a hotel irányába. A lefelé vezető kb 8 km-es, széles, dózeres út csodálatos választás lett volna, ha…ha negyed órával előtte nem esett volna kb 15-20mm csapadék. Így, bár az út szuper volt, mi viszont konkrétan nyakig sarasan, átázva és enyhén megfagyva érkeztünk meg Királyrétre. De boldogan! Turisták természetesen nem voltak Királyréten, de azért sikerült innunk egy finom, meleg tejeskávét és kissé átmelegedve (de tényleg csak kissé) indultunk el a zöld jelzésen Kóspallag felé. Itt az út még kicsit saras volt, de egyrészt már nem számított, másrészt meg…hát már nem számított. Kóspallagnál rákanyarodtunk az aszfaltos útra és 10 perc alatt visszaértünk a hotelbe. A durván saras gépeket lelakatoltuk és eszünk ágában sem volt nekiállni lemosni…

Az 1100m szintkülönbség után jólesett egy kiadós zuhanyzás és utána egy jó szauna meg a vacsi.

A harmadik nap természetesen bringával indultunk haza, Törökmezőig ugyanazon az úton, onnan pedig Kövesmezőig a kékkel jelzett kerékpáros úton: ez az útvonal szintén kötelezően bejárandó, csodás panorámák, erdő, liget és végül még egy varázslatos panoráma Visegrádra. Innen mi egyenesen lecsapattunk Nagymarosra, de lehetőség lett volna Zebegény vagy a Julianus-kilátó felé is kanyarodni. 

Nagyon jó kis kirándulás volt, rettentően élveztük. Egy töltéssel az ebike-ok két napig üzemeltek, szélsőséges körülmények között is, jól jött a segítségük számtalanszor. Csodálatos helyeket fedezhettünk fel és tervben van még pár hasonló célpont felfedezése a Börzsönyben. Is.